|
Természetes fény otthonába
és munkahelyére |
|
A természetes fény pozitív hatásai:
A természetes fény nélkülözhetetlen forrása az életnek minden élőlény számára. Az ember életében is fontos szerepet játszik, ráadásul jelentős pszichológiai hatással bír, mely nem kizárólag a látáshoz kötődik, hanem a jó közérzethez is: a természetes színek érzékelése, a térérzékelés, a bioritmus szabályozása. A fény jótékony hatásának megvonása hosszú távon számos betegséghez vezethet.
Környezetvédelem
Az elektromos világítás mindennapos használata növeli a levegőszennyezést, és fő oka a folyton változó energiafelhasználásból adódó hálózati problémáknak. Elgondolkodtató, hogy a nyári melegben, amikor a legtöbb természetes fény áll a rendelkezésünkre, még arra is elektromos áramot használunk, hogy a hagyományos lámpák által kibocsátott hőt ellensúlyozva hűtsük a teret.
Energiatakarékosság
Ez az újonnan kifejlesztett termék energiatakarékos megoldás, amely képes eljuttatni a fényt a lakás bármely részére mind tiszta égbolt, mind felhős égbolt esetén napkeltétől napnyugtáig.
A technológiának elsődleges célja, hogy az ember számára biztosítsa az alapvető fénymennyiséget, továbbá, hogy a hagyományos energiaszükségletet csökkenteni tudja, hozzájárulva így a környezetvédelemhez, új távlatokat megnyitva a megújuló energia felhasználásában.
Veszélyes hulladékmegsemmisítés, hulladékgazdálkodási terv
A természeti erőforrások fenntartható használatának alapvető feltétele a hulladékképződés megelőzését biztosító technológiák alkalmazása. Valamint fontos az energiatakarékos, hulladékmentes eszközök használata.
A hulladékgazdálkodási tervezés szükségességét elsőként a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény fogalmazta meg. A törvény által meghatározott különböző szintű tervek tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII.15.) Korm. Rendelet szabályozza. Az általános tervezésre vonatkozó előírás szerint a hulladékgazdálkodási feladatokat jelentősen befolyásoló gazdálkodó szervezetek kötelesek egyedi hulladékgazdálkodási tervet készíteni, azt a települési önkormányzattal egyeztetni, és jóváhagyásra a környezetvédelmi felügyelőségnek megküldeni.
Kyotoi egyezmény:
1997 decemberében létrejött a kiotói egyezmény, melynek aláírói vállalták, hogy a 2008-2012. közötti időszakra 5 %-kal (globálisan értendő) csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását, az 1990-es szinthez viszonyítva. Magyarország 6 %-os kibocsátás csökkentést vállalt.
KÖVET TAGSÁG
 |
|
|
